Más-kép

Hotel Kalocsa

Kalocsa, a "papok városa", nem egy hungarikummal büszkélkedhet: például az édesnemes pirospaprikával, a kalocsai pingálók által népi motívumokkal festett falakkal vagy a híres kalocsai hímzésekkel, illetve viselettel. A Wellness Hotel Kalocsa 2005-ös felújítása óta történelmi léptékkel mérve nem sok idő telt el, de elmondható, hogy ma már országos hírnévnek örvend a szállodaegyüttes. Európa legszebb barokk terén, a Szentháromság téren található a műemlék épület, amely egykor az egyház tulajdona volt. A főszékesegyházzal és az érseki palotával egységes hatást kiváltó patinás ház vonzza a látogatókat és a felüdülésre vágyó turistákat.

Repülő csészealj a belváros felett

Budapest belvárosának szívében, az V. kerületben, a Nemzeti Bank és az Egyesült Államok nagykövetségének szomszédságában, a történelmi, üzleti és kormányzati negyed egyik legelegánsabb utcájában, a Hold utcában megnyitotta kapuit a Hotel President luxusszálloda, amelynek két különlegessége is van. Az egyik a NATO-követelményeknek is megfelelő elnöki lakosztály, a másik a szálloda tetején található helikopterleszálló, az uniós szabályoknak megfelelő Heliport.

Szemfényvesztők: Testfestők

Dudás Barbarával és Pál Gergellyel, azaz PG-vel Scherter Judit beszélgetett

Álomból-álomba

Fénnyel varázsolnak. Festenek, ahova csak lehet: kint és bent, házra és kastélyra, utcára és szobafalra, üvegre és téglára, s emberekre. A LaLuz Visuals-t Megyeri András alapította, aki több mint tíz éve kezdett el fénnyel festeni; Soós Gyula később csatlakozott. Harmincévesek, de még nem szoktak le az álmodozásról. Amiben talán tényleg különböznek másoktól, az az, hogy esélyt is adnak az ábrándoknak, melyeket - ha lehet - inkább tervként címkéznek.

A neoreneszánsz Ybl-villa reneszánsza

A Budakeszi út - ahol az Ybl-villa található - már a középkorban is nagy forgalmat bonyolított le Buda, illetve az egykori Felső- és Alsókeszi között. A XIII. században itt állt a Szent Lőrinc tiszteletére szentelt kápolna, a magyar alapítású pálos rend pedig ide építette kolostorát. Ezeknek az épületeknek manapság csupán a romjaik láthatók, állnak viszont azok a villák, melyek a XIX. században épültek ezen a vonzó tájon. Ilyen műemlék például a 20. szám alatti Gondűző-villa; a 31. számon található, 1860-ból származó romantikus épület; közelében pedig a klasszicista Hild-villa, amit saját magának épített a mester. A sort a "Csendilla" feliratú, négy dór oszlopos klasszicista nyaraló zárja.

Állatkerti reneszánsz

Emlékszem egy plakátra: 1966-ban úton-útfélen látható volt az a falragasz, amelyen egy a világra rácsodálkozó struccfej volt, alatta pedig a felirat: Százéves az Állatkert! Az eltelt közel ötven év alatt kívül-belül sokat változott az intézmény. Voltak sovány és kövér esztendők, számos törekvés akadt fönn a különböző pénzügyi zátonyokon, néhány álomból viszont valóság lett. Erről mesél prof. dr. Persányi Miklós főigazgató, aki azon szerencsések közé tartozik, akinek gyermekkori vágya – nevezetesen az állatkert igazgatójának lenni – valóra vált..

A Vígszínház

A Budapesti Hírlap 1896 márciusi számában így írt a székesfőváros megnyitás előtt álló új színházáról: „A Vígszínház a Lipót körúton épült, a Margit híd mellett, közelében a lóvasútnak és a villamosnak, a főváros két fő közlekedő eszközének. Az épület maga kívülről nem sokat mutat, ami hat rajta, az a szép és arányos barokk stílje.”

A Szabadság
királyi hídja

Ferenc József királyunk naplója – ha volt – bizonyára betelt volna az 1896-os esztendőben, hiszen egymást érték Őfelsége reprezentatív programjai újévtől szilveszterig. A millennium évében vagyunk. Ekkor készültek el tucatszámra az ezredéves évforduló híres alkotásai, olyanok, mint a Vígszínház, az iparművészeti Múzeum, a Műcsarnok, a kis földalatti vagy a Millenáris sporttelep. Az ünnepségek kiemelkedő eseménye azonban az új duna-híd átadása lett. 1896. október 4-én Ferenc józsef fenséges kezével verte be az utolsó szegecset (állítólag aranyból) az egyik pillérbe, majd ünnepélyesen megnyitotta a forgalmat Pest és buda között. Ez volt budapest harmadik hídja, amely a keresztségben – akkor szinte magától értetődően – a Ferenc József nevet kapta.

„SZECSKA” a fürdők parlamentje

Aki pest legnépszerűbb fürdőjének, a Széchenyinek (Szecska) vizébe mártja magát, nem sejtheti, hogy ugyanabban az összetételű vízben ázik, mint amilyenben az állatkert derék vízilovai dagonyáznak. Ez a gyógyvíz ugyanis nem csupán nekünk használ, de a vízilovak életminőségét is javítja. mióta létezik ez a hőforrás? Azt, hogy Budapest területén évmilliók óta 50-70 fokos meleg vizek csörgedeznek, az ókor óta tudják a természettudósok. Budán már a kora középkorban ki is aknázták a föld adta meleg vizet. 

Operaház kívül-belül

Mai Manó háza