Arc-kép

Több tízezer vakuvillanás

- Te látsz szemüveg nélkül?- kérdi tőlem Kovács Kata fotóművész, amikor előre megírt kérdéseimet olvasgatom a sejtelmes és mégis barátságos, mélylilában tartott fotósbudoárjában, a Boudoart fotóműteremben, Budán. - Én csoda, hogy még látok - folytatja Kata -, mert az én szemem több tízezer vakuvillanást kapott az elmúlt csaknem harminc évben.

Fény és árnyék lírai geometriája

Sokunknak sokáig fogalma sem volt az irányadó architektúra-fotós, Lucien Hervé neve hallatán, hogy a világhírre szert tett magyar származású fotóművészek egyikét tisztelhetjük benne. Robert Capa, Brassa?, Martin Munkacsi, Moholy-Nagy László vagy André Kertész elsősorban nem az építészettel foglalkozott, Hervé meg nem sajtófotóval és portrékkal. Lehet, hogy ezért nem említik, illetve említették őt automatikusan a többi magyar fotóhíresség között?

Ínycsiklandó fotók

"A fotográfiát általában azért becsüljük sokra, mert mindent megörökít, amit csak akarunk: régi utazást, ujjlenyomatot, a lakodalmi ebédet, kirándulás színhelyét, nagybácsit, csecsemőt, farsangi mulatságot. A fényképezés nem tudomány, nem dokumentumgyűjtés, nem tényállás felvétel, hanem művészet. Ugyanazt a modellt boszorkánynak fényképezheti az egyik fotográfus és tündéri fogkrémreklámnak a másik."

Bálint György máig érvényes vélekedése a fényképezésről a tárgyfotózásra is vonatkozik. Ezt igazolja Patyi Árpád munkássága, akivel pályafutásáról és műhelytitkokról beszélgetünk.

Európa szélén, az élet közepében
Escher Károly, fél magyar évszázad képhírnöke

Escher Károly, a magyar fotóriporter-szakma egyik kiemelkedő egyénisége 120 éve született. Az utókor által a művészre rótt hálátlan sors, hogy kerek évfordulókat kell kivárnia a méltó említéshez, egy katalógus, album, naptár kiadásához vagy az életmű bemutatásához. Escher Károly esetében most mindez egyszerre történik, mi több, időben párhuzamosan három helyen is találkozhatott az érdeklődő közönség az Escher-életművel.

A kattintás utáni kattintás
Beszélgetés fotópályázatunk három díjnyertesével

A kattintás utáni kattintás Beszélgetés fotópályázatunk három díjnyertesével,
Kerekes Istvánnal, Dvornik Gáborral és Laki Zoltánnal

Párizs brassói szeme

Tíz éve, Brassaï születésének 100. évfordulója környékén egy német magazinban méltató cikket olvastam Brassaï Beszélgetések Picassóval című könyvéről. Szemembe ötlött, hogy a cikkszerző fontosnak tartotta a művészéletrajz ecsetelésekkor megemlíteni, hogy Brassaï román születésű volt. Még ugyanazon a héten került a kezembe egy filatéliai folyóirat, amelyben a francia posta adta tudtul lelkendezve a világ motívumgyűjtőinek, hogy megjelenés előtt áll a "Világhírű francia fotográfusok" bélyegsorozata, és ennek 3 frankos címletén Brassaï egyik legismertebb Párizs-fotója, a Notre Dame ördögfejű vízköpőfigurája látható a francia főváros felett.

A kép matematikája
Hatszemközt a két Szipállal

Nem törik a magyart, nem nagyképűek, és nem kezdődik minden mondatuk úgy: bezzeg Amerikában ez másképpen van. A két nagy hírű fotográfus, Szipál Márton és fia, Szipál Péter soha nem mondaná ki vagy írná le, amit a cikk szerzője nyugodt szívvel megtehet: példát mutatnak arra, hogyan lehet a tudást, a tehetséget, a világsztárok barátságát, az ismertséget szerényen, könnyed eleganciával, no és persze jó adag humorral kezelni.

Egy magyar multi, Moholy-Nagy László

Halász Gyula Brassai néven, Friedmann Ernő Endre mint Capa, Kertész Endre André Kertészként került a fotográfia panteonjába. Moholy-Nagy Lászlónak, a nemzetközi avantgárd magyar származású fenegyerekének sikerült megtartania saját nevét, melyen az első multimédia-művészként vonulhatott be a modern művészettörténelembe. Moholy-Nagy a Nyugaton legismertebb magyar képzőművész, aki a fotográfia területén is maradandót alkotott. A két háború közti Magyarországnak állítólagos kommunista, a háború utáninak idealista és utópista híre és formabontása nem felelt meg.

Lesre futó fényképészek:
Egy magyar természetfotós világkarrierje

Még csak huszonöt éves, de természetfotósként jó ideje a világ élvonalába tartozik. Máté Bence tudását díjak sora ismeri el, képei a legnevesebb szaklapok oldalait díszítik. Talán azért alakult így, mert kisgyermek- és kamaszéveit tanár szülei jóvoltából Pusztaszeren töltötte; első lépéseit nem a városi aszfalton, hanem ritka madarak és egyedülálló természeti csodák között tette meg.

Benkő Sándor:
Stílusom a képben

Munkáit rendszeresen látjuk óriásplakátokon, képeivel magazinok címlapján, reklámkiadványokban találkozunk, de volt már több mint húsz kiállítása is. Többször felkérték világmárkák, mint a Sinar és a Broncolor éves reklámkampányukhoz. 1999 óta tagja a CIRCLE 24 Nemzetközi Fotográfusok Egyesületének, 2003 óta a Magyar Divatszövetség elnökségének. Benkő Sándort szakmai tudása és előnyös emberi tulajdonságai a magyar divat- és reklámfotózás élvonalába juttatták. Bátran állítjuk őt követendő példaként a feltörekvő fiatal fotósgeneráció elé.

A Füles-Művek 70 éve

Tóth József fotógrafikus művészeti és világnézeti vérvonala messzi időkre követhető vissza; egészen a homo ludens mutációjáig, a Photo Ludens archetípusig. A jelzőkkel még nem elég megfontoltan bánó osztálytárs az elemiben a kopasz és aránylag nagy fülű Tóth Józsit spontán Fülesre keresztelte. A név ragadt. Önnönmaga is – a történelemnek megbocsátó – szatíraként írja le élete meghatározó állomásait, és ami köztük volt. Ja kérem, aki a háborús években született, és a későbbiekben sem úszta meg burzsuj mivoltának felemlegetését, az tanulja meg derűsen nézni és láttatni az élet mind napos, mind árnyékos oldalát. Mint a tejesember a háztetőn..

TOMBOR ZOLTÁN
"szerelem vagy tünemény"

A recept látszólag egyszerű: végy egy jó adag kitartást, fűszerezd meg szorgalommal, hittel, és az sem baj, ha az egészet nyakon öntöd profizmussal és tehetséggel. Tombor Zoltán Milánóban dolgozó divatfotós gondolt egy nagyot, és mint a legkisebb fiú a magyar népmesében, mindezeket batyujába tömte, és elindult meghódítani a nagyvilágot. Alapanyagait annyira jól használta, hogy mára a legnagyobb divatcégek versengenek érte.

Munkácsi Márton Az örökmozgó fényfestő

Aligha találnánk a művészetek és a kultúra iránt érdeklődőt hazánkban, ki ne a magyar Rembrandra, Munkácsy Mihályra gondolna a Munkácsi név hallatán. Így volt ez pár évvel ezelőttig, de a feledés istennője, Léthé belátta tévedését, és a múlt homályából visszakerült régi helyére, a magyar fotográfia Parnasszusára Brassaï, André Kertész, Moholy-Nagy László és Bob Capa mellé Munkácsi Márton, a 30-40-es évek képriportersztárja.

JUNG ZSENI
A női aktfotózás
nagyasszonya

Jung Zseni fotóművész különlegessége, hogy a világért sem szeretne különleges lenni. Már a fotóművész megnevezés ellen is hevesen tiltakozik, kislányos mosollyal az arcán kijavít azonnal: nem művész, csak fotós! Közel kétórás beszélgetésünk alatt kiderül, hogy ez nem valamiféle álszerénység nála, hanem nagyon fontos része egész életének. A női aktfotózás stílusteremtő nagyasszonya ma is töretlenül dolgozik...

Newton törvénye

Utolsó számunkban Friedmann Endrének a világhírű Bob Capává válásáról számoltunk be, és hogy hogyan alapított a háborús fotózás pesti fenegyereke, a Cápa egy új szakmát: a fotós haditudósítást. Helmut Newton más frontot nyitott a fotográfia képi törvényeinek és tartalmi határainak kiterjesztésére, újrafogalmazására és lett az aktfotográfia pápája. Igaz, a vele egy országból származó pápa ennek a metaforának nem biztos, hogy örülne…

Dombovári Tibor búvárfotós

Miskolcon él hazánk leghíresebb búvárfotósa, „Bumbi”, azaz Dombovári Tibor.

Otthonában látogattam meg s bár első ránézésre nem sokan gondolnák, hogy ez a mackós alkatú férfi milyen szorosan kötődik a víz alatti világhoz, a nappaliba lépve egyértelművé válik, mi az érdeklődési köre.

Egy marslakó cápa Pestről…

Őrület, hihetetlen, gigantikus! – hördült fel a fotósvilág; 60 év után került elő három doboz egy rozoga bőröndből, Robert Capa és élettársa, Gerda Taro eredeti negatívjaival. A hagyaték – egy diplomata révén – a második világháború alatt került Mexikóba. Hogy a koffer milyen kincseket rejt, csak Ernest Hemingway és Federico Garcia Lorca írásos utalásai alapján sejthetjük egyelőre. Capa maga is haláláig meg volt győződve arról, hogy műveit megsemmisítették…

Harmóniában a természettel

Korniss Péter kötődései